Szülőknek/Szakkörök 

A Kassai Úti Magyar-Angol Két tanítási Nyelvű Általános Iskola Tehetséggondozó Programja

„A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.” (Ralph W. Emerson)

Géniuszok azok a tehetségek, akik képesek kibontakoztatni annak lényegét és kreativitásuk révén párját ritkító szellemi teljesítményeket képesek felmutatni. Talentumok azok a tehetségek, akik átlag feletti képességeiket kamatoztatni tudják életük során. Azonban a tehetség önmagában csak beteljesületlen ígéret, amelynek kibontakoztatása egyike iskolánk feladatainak. Ez a tevékenység átlagosan a gyermekek 2-5 % -át érinti.

Szemléleti alapok

A köznevelési törvény 4.§ 14. bekezdése alapján kiemelten tehetséges „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”. Ennek alapján mi is különbséget teszünk az iskolai tehetségek és a speciális tehetségek között:

- Iskolai tehetségnek számít az a gyermek, akinek általános ismeretelsajátítási képességei átlag felettiek, emiatt minden területen kiválóan teljesít.

- Speciális tehetségnek számít az a gyermek, aki egy, vagy pedig több összefüggő területen mutatkozik átlag felettinek és kreatívan, alkotó módon képes tevékenykedni.

A speciális tehetség területei Gardner 1991-es felosztása alapján:

- logikai-matematikai,

- nyelvi,

- testi-kinesztetikus,

- térbeli,

- zenei,

- interperszonális,

- intraperszonális.

Tehetségpontunk az idegen nyelvi és logikai-matematikai/természettudományos területen kifejtett tehetséggondozással kíván foglalkozni kiemelten. Az ebben való részvétel feladata iskolánk minden pedagógusának, dolgozójának, és a Tehetségpont által felkért külső közreműködőknek.

Tehetséggondozó rendszerünk működésével kapcsolatos feladatok:

Tehetségpontunk az alábbi feladatokat az iskolánk segítségével valósítja meg:

- a Tehetségpont működési hátterének biztosítása,

- együttműködés a szülőkkel és az egyéb külső partnerekkel,

- tehetségazonosító- és szűrő rendszer működtetése,

- nyilvántartó rendszer működtetése,

- a tehetséggondozó- és fejlesztő program kidolgozása és folyamatos aktualizálása.

Ezeken belül igyekszünk olyan támogató, megerősítő iskolai, valamint iskolán belüli közösségekben megnyilvánuló attitűdöt biztosítani, amely elfogadja és elismeri a tehetségből adódó másságot.

Törekszünk a tehetséges gyermek személyiségének komplex fejlesztésére. Ennek keretében kerülhet sor:

- a gyermek saját céljainak kialakítására,

- hatékony viselkedési készségek kifejlesztésére,

- a tervszerű problémamegoldás és a kitartó, elmélyült munka elfogadtatására.

Alsó tagozaton (1-4. osztály) a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit fejlesztjük az életkori sajátosságoknak megfelelően:

- konkrét gondolkodás,

- elvont gondolkodás megalapozása,

- anyanyelvi képességek,

- idegen nyelvi képességek,

- emlékezet,

- információfeldolgozási stratégiák,

- tanulási technikák.

A felső tagozat (5-8. osztály) a speciális tehetségterületek előtérbe helyezésének időszaka. Ekkor az iskolai tehetségek esetében képességfejlesztés történik, ami a kulcskompetenciákra alapozott folyamat. Ennek területei lehetnek:

- anyanyelvi kommunikáció

- idegennyelvi kommunikáció

- matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

- digitális kompetencia

- tanulási technikák

- személyközi és állampolgári kompetenciák

- vállalkozói kompetencia

- kulturális kompetencia.

A speciális tehetségek esetében tehetségfejlesztő tevékenységet fejtünk ki, ami a már említett gardneri tehetségterületeket érinti.

Fejlesztő tevékenységünk során törekszünk:

- a tehetségek „erős” oldalának kibontakoztatására, ösztönzésére;

- egyben „gyenge” oldaluk fejlesztésére is, mert ezek a területek akadályozhatják erős oldaluk kibontakozását.

A tehetséggondozó rendszerünk módszerei

A módszerek közül történő válogatás alapja mindig a különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermek egyéni szükséglete. A módszereket az alábbi táblázat foglalja össze:

A tehetségek azonosítása és szűrése

A tehetséggondozó programokba való beválogatást minden esetben a tehetségígéretek kiszűrése előzi meg.

A pedagógusok felismerik az átlagtól eltérő gyermekeket és rendszeresen foglalkoznak velük. Ezért elsősorban tanári megfigyelést végzünk, amit a szülőktől származó információk formájában szülői megfigyelés egészít ki. Az osztályfőnökök és szaktanárok kreatív környezetben végzett tapasztalatgyűjtéssel egészítik ki a meglévő információkat. Látható ebből, hogy a rendszer alapjában véve szubjektív, hiszen elsősorban a megfigyelésen alapul. Emiatt kell kiegészíteni a tehetségazonosítási rendszert objektív módszerekkel is, hiszen a komplex azonosítás jóval nagyobb biztonságot garantál.

A tehetségazonosítási rendszer lehetséges elemeit az alábbi táblázatban foglalja össze az objektivitásuk alapján:

A megfigyelések kiegészítésére egyéb pedagógiai és pszichológiai módszereket is kívánunk alkalmazni. Ezek között pedagógiai módszerként pontozóskála került bevezetésre, amelyben a pedagógusok addigi megfigyeléseik eredményét rögzítik egy tulajdonságlistához társítva, már számszerűleg kiértékelhető formában. A tehetségek azonosítása tehát kérdőíves módszerrel történik, amely érdeklődést, motivációt, attitűdöt és kreativitást mér a leendő 5. osztályosok körében. A kitöltésben az osztályfőnökök vesznek részt és tesznek javaslatot.

A kérdőíves módszerrel kiválasztott gyerekek mellett a szaktanárok által megjelölt, de addig tehetségígéretként meg nem nevezett tanulók is szűrésre kerülnek. A szaktanárok az előzetes tudás, a motiváció és az iskolai teljesítmény alapján teszik meg javaslataikat. Ezt a munkát részben a tanórai munka megfigyelésére, részben pedig a tudásszint felmérésére és a tantárgyi átlagok ellenőrzésére alapozzák.

Ezeket az információkat bővíti a SZTE BTK Oktatáselméleti Kutatócsoportja által végzett mérések köre, ez az idegennyelvi és matematikai-logikai területen szolgáltatott további adatokat. Ezen kívül felhasználjuk az országos kompetenciamérések, valamint a tankerület által szervezett, tudásszintet mérő tesztek eredményeit is.

A tanári kérdőívek kiértékelése után a gyereklétszám átlagosan 10%-a kerül további szűrésre. A tehetségszűrés már pszichológiai módszerekkel történik.

A szűréseket az iskolapszichológus segítségével végezzük el. Erről a szülők értesítést kapnak és a vizsgálatok az ő hozzájárulásukkal kezdődhetnek meg. A szűrés az érdeklődés és motiváció, a figyelem és a kreativitás méréséből áll. Ezen kívül nagyon fontos részét képezi az iskolai szorongás felmérése is. Az ehhez szükséges mérőeszközöket, teszteket a pszichológus biztosítja.

A szűrésnek része egy konzultáció is, amikor megbeszéljük a szülővel, hogy ő milyennek látja a gyermekét, és visszajelezzük azt, hogy mi mit láttunk a tesztekben. Az esetleges problémákra igyekszünk ilyenkor megoldást is felkínálni. Az eredményeket a beválogatás során, egyfajta tehetségútlevél formájában az érintett gyerekek és szülők írásban is megkapják.

Pszichológiai kiegészítő módszerként bevezethető a továbbiakban a tényleges intelligenciatesztek és a tanulói személyiségtesztek Johari- (és esetleg Nohari-) ablak segítségével történő elvégzése is. Az utóbbi elgondolások már az azonosítási folyamatot kiegészítő szűrőrendszer továbbfejlesztésének alapjait képezik.

A továbbiakban ugyanis célszerű lesz követő szűréseket alkalmazni, hiszen a 4. osztály végén szűrt gyerekek érdeklődése, kreativitása és motivációja az évek során változhat. Ennek alapján a követő szűréseket a 2018/19-es tanévtől a 6. évfolyam végére időzíthetjük. Az így nyert vizsgálati eredmények összehasonlíthatóvá, követhetővé teszik a gyermekek fejlődését, változásait.

Mivel a megcélzott személyiségteszt bevezetése segítheti a pályaválasztási – pályárairányítási rendszer működését is, az adatokat a pályaorientációért felelős pedagógus rendelkezésére bocsátjuk. A középiskolai felvételi eredmények a tehetségígéretek esetében támpontot adhatnak fejlődésükre, illetve annak mértékére vonatkozóan. Az utókövetés keretében a középiskolákba távozó diákjaink eredményeiről rendszeresen visszajelzést kérünk és kapunk a fogadó intézményektől. Ez a tehetségprogramunk eredményességére vonatkozóan is visszajelzést jelent és támpontot ad a rendszer további felülvizsgálatához.

Beválogatás a tehetségprogramba

A konzultáció nem csak visszajelzés, hanem egyben tanácsadás is, amely a tehetségprogramba való beválogatást szolgálja. Ezért a szülők mellett az érintett gyerekek is részt vesznek rajta.

A tanácsadás során a szülővel és a gyermekkel közösen meghatározzuk, hogy az érdeklődése és a motivációja alapján milyen tehetségterületeken indított programjainkba tartjuk célszerűnek bevonni az érintetteket. A programok listája évről évre változhat, de a tehetségterületek ugyanazok: matematikai, természettudományos és idegennyelvi (angol) területen kínálunk fel órarendben rögzített programokat. Erre a célra külön órarendi sávot különítettünk el.

A beválogatásnak nem feltétele, hogy a gyermekek kifejezetten az adott tehetségterületen legyenek tehetségesek, de az sem, hogy csak egyetlen tehetségterületen mutassanak fel kiemelkedő eredményeket. Így egy tehetségígéret több programban is részt vehet párhuzamosan, ugyanakkor a tanulmányaiban általánosan sikeres, ún. iskolai tehetségek felkarolása is megvalósulhat. Ezzel a beválogatási rendszerrel biztosítjuk azt is, hogy a beválogatottak erős és gyenge oldalai pedig egyaránt támogatást kaphassanak. „A tehetségpopuláció nemcsak a valamely mérőeljárásokkal kiválasztott felső százalékokat jelenti, hanem az átlagos és az átlag alattinak mutatkozóak között is elszórtan jelen van” (Gyarmathy Éva, 2007).

A beválogatott gyermekek csoportbontásokban, valamint célzott szakköri és iskolán kívül szervezett szaktárgyi programokban is részt vesznek. A komplex programot – összhangban iskolánk pedagógiai programjával és hagyományaival – gazdagítás célját szolgáló nívócsoportok formájában valósítjuk meg.

A nívócsoport nagy előnye, hogy előrelendíti a tehetségígéretek fejlődését, de hátránya, hogy gátolja a gyengébb teljesítményűekét. Mivel intézményünk törekszik az esélyegyenlőség fenntartására, a tehetségígéretek nívócsoportjai mellett továbbra is megmaradnak a jó és gyengébb teljesítményű tanulók részére szervezett tanórai foglalkozások, tehát a csoportbontás sem tűnik el a tehetséggondozó program megvalósításával.