A testnevelés-gyógytestnevelés órák beosztása, 2025/2026.tanév

 „Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.”

 Arthur Schopenhauer

 Kedves Szülő!

 A gyógytestnevelés óra egy olyan speciális testnevelés óra, mely a testnevelés eszköztárával dolgozik, a testnevelés órához hasonlóan egyrészt általános célja és feladata van:       

• testi képességek,

• mozgásműveltség fejlesztése ,
• sportolás iránti igény kialakítása, ·   

• testi és lelki egészség megőrzése (egészségmegőrzés).

Az általános feladatok mellet kiegészül speciális feladatokkal: 

1.      Prevenciós feladatok: a testi, fizikai és élettani elváltozások kialakulásának megakadályozása, például a helytelen testtartás korrigálására tartásjavító gyakorlatok alkalmazása. 

2.      Rehabilitációs feladatok: a kialakult elváltozások javítása, a minél teljesebb egészségi állapot visszaállítása. Ez esetben elsajátítja a gyermek azt a mozgásanyagot, azokat a gyakorlatokat, alapelveket, melyek az egészségét szolgálják, és megtanulja, hogy melyek azok a gyakorlatok, helyzetek, mozdulatok, amelyek károsak számára. 

A gyógytestnevelésre járó gyermekek állapota nagyon különböző. 

A serdülőkori változás minden tanulót elér, olykor a hirtelen hossznövekedést nem követi az izomzat erősödése, ami rossz tartáshoz vezethet. Megfelelő, célzott gyakorlatokkal megtámogatva a törzs izmait, megelőzhető a későbbi gerincelváltozás kialakulása, a csigolyák deformálódása, szerkezeti elváltozása, mely viszont már visszafordíthatatlan elváltozás. Ezért nagyon fontos a prevenciós szemlélet. Növekvő azoknak a tanulóknak a száma is, akiknek ismeretlen eredetű gerincelváltozása van, az ő esetükben kiemelt a rehabilitációs gyakorlatok alkalmazása. 

A lábfej elváltozásainak (lúdtalp, bokasüllyedés…) kezelésére a lábszár izmainak erősítése a feladat, de lehetne tovább sorolni a gyógytestnevelés feladatellátás körébe tartozó állapotváltozásokat (mozgásszervi, belgyógyászati) és azok következményeit, ha nem foglalkozunk vele. 

A gyógytestnevelés eredményessége nehezen mérhető, hiszen ha egy gyermek egészségi állapotában észlelhető pozitív változás van, akkor az valóban látványos eredmény. Vannak azonban olyan esetek, amikor az egészségi állapot szinten tartása vagy a romlás mértékének csökkenése is eredmény. 

Szerencsés helyzetben vannak azok az iskolák, melyek uszoda vagy tanuszoda közelében vannak, ezzel biztosítható a gyermekek számára jogszabályban megfogalmazott heti egy tanórai gyógytestnevelés-úszás óra. A vizes foglalkozások kiválóan kiegészítik a szárazföldi gyakorlatokat, a vízben végzett testmozgás, a megfelelően alkalmazott úszásnemek jótékony hatása közismert. 

A gyógytestnevelés a tanköteles gyermekekért van, az óra felépítése, mozgásanyaga törekszik az élményszerűségre, sikerélményt nyújt azoknak a tanulóknak is, akik testnevelés órán nem biztos, hogy megélhetik ezt az érzést. 

A gyógytestnevelés órán való részvétel - ugyanúgy, mint bármely más tantárgyon való részvétel - kötelezettsége és joga a gyógytestnevelésre besorolt gyermeknek.

                                                                                                          Rózsa Józsefné

                                                                                                           gyógytestnevelő

 Besorolás: 

            ·  A gyógytestnevelésre való besorolást az iskolaorvos végzi, figyelembe veszi a szakorvosi véleményt

 ·    ·  A hiányzások kezelése ugyanolyan módon történik, mint bármely más óráról való hiányzás esetében

Gyógytestnevelés kategóriák: 

I.   kategória: könnyített testnevelés a testnevelés óra keretében 

II.  kategória: a gyógytestnevelés legfőbb színtere 

Ø  II/A:  gyógytestnevelés (3 óra) és testnevelés órán is részt vesz 

Ø  II/B:  csak gyógytestnevelés órán vesz részt (5 óra) 

III. kategória: teljes felmentett 

A gyógytestnevelést ellátó szabályozó törvények: 

·         2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. &, 18.§ 

·         20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142.§ 

·         15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 10. 28.§ 

·         26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. számú melléklet 

·         19/2010. (IV. 22.) EüM rendelet 

·         51/1997. NM rendelet, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokról 

·         67/2005. (XII.27) EÜ M rendelet, a módosításáról