| 
 Képgaléria a 2015 - 2016. tanévből  | 
| 
 Képgaléria a 2014 - 2015. tanévből  | 
| 
 Képgaléria a 2013 - 2014. tanévből  | 
| 
 Képgaléria a 2012 - 2013. tanévből  | 
|
| 
 Alsós megemlékezés az 1848-49 -es forradalomról és szabadságharcról  | 
|

| 
 Az intézményi szolgáltatások adatai, mutatói, eredményessége  | 
||||
| 
 2016/2017-es tanév  | 
||||
| 
 
  | 
 
  | 
|||
| 
 Pedagógus létszám  | 
 40  | 
 Tanulói létszám  | 
 484  | 
|
| 
 SNI-s tanulók száma  | 
 9  | 
 BTMN-s tanulók száma  | 
 14  | 
|
| 
 Középiskolai központi felvételi írásbeli eredménye  | 
||||
| 
 Iskolai átlagpontszám  | 
 Országos átlag  | 
 Eltérés  | 
||
| 
 63,1  | 
 51,7  | 
 11,4  | 
||
| 
 Továbbtanulás  | 
 Gimnázium  | 
 Szakgimnázium  | 
 Szakiskola  | 
|
| 
 64%  | 
 32%  | 
 4%  | 
||
| 
 Kompetenciamérés 2016.  | 
||||
| 
 
  | 
 6. évfolyam  | 
 8. évfolyam  | 
||
| 
 Szövegértés  | 
 Matematika  | 
 Szövegértés  | 
 Matematika  | 
|
| 
 Országos átlag  | 
 1494  | 
 1486  | 
 1568  | 
 1597  | 
| 
 Megyeszékhelyi átlag  | 
 1536  | 
 1521  | 
 1602  | 
 1624  | 
| 
 Kassai Úti Magyar-Angol KTNY Általános Iskola  | 
 1591  | 
 1538  | 
 1672  | 
 1644  | 
| 
 Nyelvi mérés 2017.  | 
 6. évfolyam  | 
 8. évfolyam  | 
||
| 
 Angol  | 
 82,00%  | 
 86,80%  | 
||
| 
 Célnyelvi mérés 2017.  | 
 6. évfolyam  | 
|||
| 
 Angol  | 
 91%  | 
|||
 
Kapcsolattartó: Váradi Éva
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36 20 577 8090
„Egy gondolat csak akkor nyeri el értelmét, ha megvalósítják.”
Boldizsár Ildikó
JÓ GYAKORLATAINK
1. Angol nyelvtanítás a Kassaiban
Célunk a kompetencia alapú, használható nyelvtudás kialakítását elősegítő nyelvoktatási szemléletünk és tapasztalataink megismertetése, valamint gyakorlati és módszertani tudásunk megosztása.
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunk jellemzője a kommunikációs helyzeteken alapuló, játékos nyelvtanulás korai megkezdése. A nyelvtanulás során a tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő érdekes nyelvi tevékenységekben vesznek részt.
A tanórák legtöbbször kötetlenebbek, a kezdő szakaszban fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, manuális tevékenységeknek. A heti óraszám biztosítja, hogy naponta hallják, gyakorolják, ismételjék a már elsajátított nyelvi fordulatokat.
Idegennyelv oktatásunk tehát tevékenységközpontú és kommunikatív, és a felső tagozaton egyre inkább jellemzővé válik, hogy a célnyelv használata nem cél, hanem eszköz.
2. Komplex művészeti nevelés az alsó tagozaton
Célunk olyan művészetpedagógiai és tanulásszervezési módszer megismertetése és bemutatása, amelynek során a vizuális nevelés, ének-zene, technika és életvitel és a drámatanítás módszerei komplexen jelennek meg.
Művészeti nevelésünk komplexitásán azt értjük, hogy az egyes művészeti ágakat nem egymástól elszigetelten, hanem tényeiket és jelenségeiket egymásra vonatkoztatva, a közös alapkérdésekből kiindulva, ugyanazzal a szemlélettel és módszerekkel közelítjük meg.
Programunk szemléletet formál, összefüggéseket láttat, hozzásegíti a tanulókat, hogy az ismerettartalmak között önmaguk fedezzék fel a kapcsolódásokat, kölcsönhatásokat.
3. „Játszani is engedd…” - drámapedagógia a tanítási órákon és a mindennapokban
Célunk betekintést nyújtása a drámapedagógia módszertanába, továbbá a szemléleti alapok megismertetése és az alkalmazási lehetőségek megmutatása tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon.
A drámajáték által cselekvésbe ágyazottan tudunk ismereteket adni, a tanulók “mintha” szituációban megélhetnek olyan helyzeteket, melyekre életkori vagy egyéb korlátok miatt nincs lehetőségük, játékossá tudjuk tenni általa a tanórát.
A drámapedagógia gyerek és tevékenységközpontú. Fiktív vagy valós szituációkban - mint résztvevők - az élmények létrehozói és egyben átélői is lesznek.
A drámapedagógia fókuszában mindeközben a személyiség áll. Abban segít ugyanis, hogy a gyerekek önmagukat és másokat, saját korlátaikat és lehetőségeiket jólismerő, a világra nyitott, harmonikus és alkotó személyiségekké váljanak.
4. Élménypedagógiai módszerek alkalmazása a tanórákon
Célunk egy olyan pedagógiai módszer csoport bemutatása, amely a formális tanulási helyzetek helyett, az élményen alapuló tanítást-tanulást hangsúlyozza.
Az élménypedagógia a közvetlen tapasztalásokon és a gyerek aktív cselekvésén keresztül tanít.
Az ismeretek átadására, rendszerezésére, elmélyítésére egyaránt alkalmas, vagyis mindazt tudja, amit a hagyományos, ismeretszerző oktatástól elvárunk.
A passzív befogadást felváltja a megismerő tevékenység által történő tanulás, amely az aktivitáson és élményszerűségen keresztül megteremti a tanuláshoz szükséges motivációs bázist is.
Élménypedagógiai tanóráink megvalósítása során kiemelten hangsúlyos tanulóink digitális kompetencia fejlesztése.
5. TANTÚRA – kalandozás a tanulás rejtett ösvényein
Célunk olyan tanulási trükkök bemutatása, mely által hatékonyabbá válhat a tanulás. Nem a fejlesztés a cél, hanem a tanulási önismeret, a motiváció és az én-hatékonyság növelése, mely indirekten pozitív irányú változást eredményez a kreativitás, kommunikációs képesség, koncentrálóképesség, a divergens és a kritikus gondolkodás terén.
Kiemelten fókuszálunk az alsó és felső tagozat közötti átmenetet segítésére – egy játékos, tanulási önismeretet bővítő és személyiséget formáló „Tanulási technikák” csoportfoglalkozás elindításával. Különös gondot fordítunk a motiváció növelésére, a szorongás csökkentésére, lazító, relaxációs technikák elsajátítására. Programunk felelőse intézményünk iskolapszichológusa.
Műhelymunka keretében ezen attitűdformáló technikákból tudunk egy csokornyit bemutatni és megtapasztaltatni a pedagógus kollégákkal.