A kezdetekről

„Elkészült Szolnok város legszebb elemi népiskolája. Az épület az építőművészet egyik remek alkotása...” — írja a Szolnok és Vidéke c. újság lelkes hangon 1930. aug. 14-i számában. E komoly tényező előzményei a következők: A város belterületén lévő Ferencvárosi — Bikaakol néven ismert — iskola olyannyira megrongálódott, hogy helyreállítása lehetetlen. Mivel egész városrész maradt iskola nélkül, a kultuszkormány felhívta a város figyelmét egy megfelelő városi iskola építésére.

Hosszas keresgélés után özv. Tompa Istvánné és Tompa István tulajdonát képező ingatlan bizonyult alkalmasnak a leendő iskola építésére. A vételár 140.000.000.– korona volt. Az adásvételi szerződést 1926. szept. 21-én kötötték.

1930. szept. 15-re az épület teljesen elkészült, a tantestület az iskolát elfoglalta és a tanítást megkezdte.

A használatba vételi jegyzőkönyv (1930. okt. 8.) már Kassai úti Állami Elemi Iskolaként említi. Bár 1931-ben több jegyzőkönyv tárja fel az épület hiányosságait, mindezek ellenére a kor egyik legmodernebb, legkorszerűbb iskolája volt az épület. Nyolc tanteremből, egy tanítói szobából, egy tanácsteremből, egy igazgatói szobából, földszinti, emeleti folyosóból és két szolgálati lakásból állt, villanyvilágítással, fa és széntüzeléses kályhákkal. A hatalmas tölgyfa ajtón belépőt szép, tágas tér fogadta, melynek mennyezetén egy-egy történelmi jelentet megörökítő freskó a „Vérszerződés” ill. „II. Lajos halála”, a két freskó alatt, egymással szemben állami nagy címer és Szolnok megye címere volt látható. Az ajtót már azóta befalazták a belépőt konyhává alakították, a címereket lemeszelték, de a két freskó még ma is látható.

Bár 1944 nyarától rendszeres repülőtámadások érték a várost, arról nincs tudomásunk, hogy az iskola épülete súlyosan megrongálódott vagy találat érte volna. Iskolaként persze már nem volt használható, az orosz katonaság lefoglalta. Az ötvenes években az egy emeletes, hatalmas, fűvel benőtt udvarral, gyakorló kerttel rendelkező iskola kezdte kinőni önmagát. Kívülről tatarozásra szorult. Felmerült a bővítés gondolata.

A bővítés: 1959-60.

Az építkezés tanítási idő alatt kezdődött 1959-ben. Ez nem zavarta a régi épületben folyó tanítást, de 1960 tavaszán annak felújítására is sor került. Akkor parkettázták le a termeket, a belső tér átalakítását is elvégezték, valamint a külső tatarozás is szükségessé vált. A munkálatok elvégzése után az átadásra 1960. november elején kerülhetett sor. Az új, modern rész harmonikusan illeszkedett a régi — de most az építkezéssel egy időben rendbehozott új épülethez. A régi rész egy, az új rész két emeletes. 14 tanteremmel, úttörőszobával, tornateremmel, öltözőkkel, kényelmes tanári szobával, tágas világos folyosókkal és új szolgálati lakásokkal bővült. Az U alakúra kialakított épületet betonjárda övezte. Egy kisebb pancsoló medence kialakítására (a mai KRESZ park közepén) a nyári napközi otthonos gyerekek fürdési igényeinek kielégítésére, és az iskola udvarának bitumenezésére 1963-ban került sor. A téli időszakban korcsolyapályát alakítottak ki a hivatalsegédek a tanulók nagy örömére.

A 60-as évek után

Az iskola külső és belső formája is változott. A szolgálati lakások megszűntek, széntároló helyiség — a gázfűtés bevezetésével fölöslegessé válva — technika teremmé lett átalakítva, de alakultak tantermek leválasztással, szertárhelyiség felszámolásával is.

Az udvar parkosított részén szép, korszerű röplabdapálya kialakítására került sor a 80-as évek második felében. Ugyancsak itt kapták meg a tanulók egy gyermeknapra a szülők ajándékát: egy romantikus rönkvárat 1986-ban. A régi szárny tetőzetének felújítása 1988-ban megtörtént. De az új szárny is már több mint 30 éves.

Napjaink

Napjainkban is állandó kihívást jelent a kor követelményeinek megfelelő tanulási háttér, a körülmények biztosítása tanulóink számára. Ezért kerülhetett sor a 90-es évek elején a technikaterem gyakorló konyhává való alakítására (sajnos az óraszámok csökkentése, a változó tantervek miatt nem tudtuk ezt a programot folytatni). Sikerült viszont egy tantermünket ebédlővé alakítanunk.

A nyugodt kiscsoportos munka feltételeit a fejlesztő szoba létrehozásával teremtettük meg. Ma a Kassaiba járó diákok nyelvi laborban fejleszthetik tudásukat, a számítástechnikai labor segíti az informatika világában való jártasságuk elmélyülését, tornaszoba enyhíti a tornaterem leterheltségét, a Gyógytestnevelési Centrum működése révén javul gyermekeink hanyag, rossz testtartása. Rendelkezünk modern könyvtárhelyiséggel. A külső homlokzati rész megújulásával, s ezzel együtt a park területének állandó karbantartásával, fák, bokrok ültetésével egy mai iskola képe tárul az erre járó szeme elé.

Iskolánk már nem fiatal. Tudjuk állandó odafigyelést, gondoskodást, törődést igényel. Reméljük a következő években továbbra is megkapja azt a segítséget, amelyre ennek a patinás intézménynek szüksége van.

Ének- zenei tagozatú általános iskola (1963-1983)

Nem volt könnyű megszerezni a jogot a tagozat beindítására, de az akkori igazgatónak, Bátori Józsefnek sikerült kiharcolnia ezt a lehetőséget. 1963/64. tanévben indult meg — első osztályban — az ének-zene tagozatú oktatás. Az egész város területéről lehetett jelentkezni, 32 tanuló nyert felvételt. Ebben az osztályban az oktatás az ének-zenei tantervnek megfelelően történt, a másik két osztályban, 36-36 fővel, a normál tanterv szerint oktattak. A tagozattal együtt járt a hangszeres oktatás is. Az egyre színvonalasabb zenei élet a hangversenyek történetén követhető nyomon. A Szigligeti Színházban kapott helyet az évente megrendezett záró hangverseny. A színvonalas kórusmuzsika és a hangszeres játék mellett külön sikereket ért el a néptánc és a népi játék produkció.

Az 50-es években felmerült igényt — napközi otthon szervezését — helyszűke miatt az iskola nem tudta megvalósítani. Az épület bővítése viszont már lehetővé tette újabb csoportok helybeni szervezését. 1966-ban televíziós felvétel is készült, és egy 35 perces egyenes adásban láthatta, hallhatta az egész ország az iskolában folyó napközi otthonos munka menetét, eredményét és gondjait. Színesítette a tanulók szabadidős tevékenységét az égetőkemence beállítása (1972), korongozók vásárlása is. A kabinetrendszerű, azaz szaktantermes oktatás kipróbálásában is az első volt a Kassai Szolnokon akkor, mikor még országosan is csak kevés helyen vállalkoztak erre. Jól felszerelt fizika, kémia, matematika, élővilág, földrajz, rajz, ének és orosz előadóterem alakult ki.

1970-től komoly pedagógiai kutatómunka folyt négy éven keresztül. Cél: minél jobb közösségek kialakítása tudatosan tervezett, végrehajtott feladatokkal.

A zsúfoltságon, a váltott tanítás okozta hátrányokon a növekvő város új iskolák építésével próbált segíteni. Így 1982-ben két új iskola kezdte meg munkáját, melyek közül az egyik beindulása (Kodály Zoltán nevét felvevő ének-zenei általános iskola) érzékenyen érintette az intézményt. Az iskola népszerűségében nagy szerepet játszó, rangot adó, jó nevű tagozattól kellett megválni. Gyerekek mentek el, jól összeszokott nevelőtestület bomlott fel. Nem kevés fáradságot, szervező munkát és utánajárást jelentett, hogy városunkba elsőként ebben az iskolában indult be második idegen nyelvként az angol tanítása. Az 1984/85. tanévtől pedig már angol nyelvi tagozatos osztály szerveződhetett.

Az angol tagozat kialakulása, az iskola működése napjainkig

1982-ben egy szinte új tantestületnek kellett új arculatot találni, és kialakítani egy sajátos Kassais nevelési rendszert.
Ennek sarokpontjai, főbb állomásai:

  • iskolaotthonos oktatás bevezetése,
  • klubnapközi kiépítése,
  • technika oktatás megújítása,
  • a „Megújuló iskola” elnevezésű pedagógiai mozgalom 4 tevékenységi területben fogalmazta meg a nevelési-oktatási modelljét.

Milyen módszerek, tevékenységek jellemzik?

  • évfolyam szintű differenciálás,
  • előrehozott vizsga,
  • fejlesztő foglalkozások bevezetése,
  • iskolaszövetkezet,
  • diáktanács működése,

Az idegen nyelvek oktatásában az angol nyelv mellett második nyelvként megjelent a német, erre dolgoztuk ki a ma is sikeresen működő reutlingeni testvérkapcsolatunkat.

1990-től amerikai nyelvi lektor segíti a nyelvtanulást. Az alapítvány létrehozása, gála, projekt hetek szervezése, mind-mind egy bizonyítani akaró iskolavezetés és tantestület „produktuma”.

A 90-es évek második fele: az iskola önmeghatározása, Pedagógiai Programok, Helyi Tantervek írása és azok szerinti működés kialakítása.

Az intézmény szervezeti kultúrájának formálása, az iskola partnereinek meghatározása, az igényeikre, elvárásaikra való odafigyelés, a minőségirányítási program kidolgozása... és napjaink számtalan kihívása, amely állandó megújulásra készteti az iskolát.

A Kassai attól válhatott sikeres iskolává, hogy minden időben megpróbálta küldetését teljesíteni, figyelt a kívülről érkező hatásokra, időben és adekvát módon reagált ezekre, és olyan használható alapokat adott a gyerekeknek, amelyekre a későbbiekben is lehet építeni.

 

 

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
Dátum : 2018-05-04
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
23
24
25
26
27
29
30
31
© 2016-2018 Copyright. Minden jog fenntartva Win Investor Zrt.